7. rész- Árnyék

-Jaj a fejem! Mi történt? Miért van ilyen sötét?

-Nyugodj meg, nem lesz semmi baj. Próbálj meg ellazulni.

Lilly nem tudta mire megy ki a játék, de engedelmeskedett. Majd elsötétült minden. Ismét azt az emlékfoszlányt látta, amit néhány órával ezelőtt. Majd ismét elvesztette az eszméletét.

-Nos, Agymester? Mit láttál?

-Egy rendőrt. Bilincset csatolt a lány kezére. Azután kegyetlenül tuszkolta őt be egy cellába. Nem kímélte... Jól oldalba is vágta a végén.

-Ennyi?

-Igen, ennyi.

-És amit a rendőrrel tett? Az is megvan?

-Nem, furcsa módon nem találtam. Mintha kitörölték volna.

-Ez sok mindent megmagyaráz.

-Nem értem, mit magyaráz ez meg?

-Mikor felébred, nem fog emlékezni semmire abból, amit a rendőrökkel tett. Mert az nem ő volt. Vagyis ő, de nem ő irányította a tudatát. Mint az alvajárás. Tudatalatti.

-Gondolod, hogy az emlék idézhette elő?

-Igen, biztos vagyok benne. Óvatosabbnak kell lennünk. Ellenünk is fordíthatja az erejét.

-De hát Pyro ellen nem használta...

-Tudom. De azért nem árt az óvatosság. Egyedül nem tudunk megbirkózni vele, és ő sem tud megbirkózni a tudatalattijával. Segítségre lesz szükségünk. Egy régi ismerős segítségére.

.......................................................................................................................................................

-Akkor jössz ma a buliba?

-Nem is tudom... Kicsit összevesztünk Amandával.

-Jaj, Kurt, annyi lány van még Amandán kívül.

-Tudom Kitty, de ezen nem olyan könnyű túltenni magad.

-De azért nehogy itt maradj már!

-De, asszem az lesz a legjobb.

.......................................................................................................................................................

-Igen érdekes. Régen nem találkoztunk Magnus.

-Tudom Charles. De sok dolgom volt, meg amúgy sem vagyunk túl jóban.

-Mégis hozzám fordultál.

-Igen, mert csak te tudsz neki segíteni.

-Rendben. De itt kell maradnia néhány napig.

-Muszáj?- kérdezte Pyro, aki eddig Lilly ágy mellett ült és fogta a lány kezét.

-Igen. Sajnálom John. De még az is lehet, hogy az néhány nap lesz, amíg magához tér. Mióta is van nálatok?- fordult most Magnetóhoz.

-Úgy egy hónapja.

-Erős kölyöknek tűnik...-jegyezte meg Logan, aki a lányt vizsgálgatta.

-Az.- mondta Pyro szomorúan, és keserűen elmosolyodott.

-Szóval nincsenek emlékei?

-Nem, nem igazán, csak néhány foszlány.

-Egy pillanat- szólt közbe Logan- Nem ő volt a hírekben? A lány, aki megszökött az őrizetből és a rendőrök keresték?

-De igen, ő az- mondta Magneto- az a kis tegnapi incidens is emiatt volt.

-Kis incidens?- vonta föl a szemöldökét Logan- A kiscsaj majdnem belehalt.

-És azzal csak rátettetek egy lapáttal, hogy az emlékeiben kotorásztatok.- mondta szemrehányóan a professzor.

-Tudom, talán hiba volt, de tudni akartam mi idézte elő nála... azt.- válaszolt Magneto.

-Nos, mindenestre most menjetek haza. Majd szólok, ha jutunk valamire. –mondta a professzor és ránézett a lányra, majd Pyrora. Ekkor egy hangot hallott Kérlek, tarts ki! Tudod, hogy mennyire szeretlek. Nem akarlak itt hagyni, de így lesz a legjobb.  Nem akarlak elveszíteni. Szeretlek. Majd egy könnycsepp gördült le Pyro arcán. A professzor meglepődött, hogy a kissé őrültnek tűnt srác mennyire tud szeretni valakit.

.......................................................................................................................................................

Kurt épp szomorúan sétálgatott fel-alá az intézetben. Mindenki bulizni ment. Mindenki, kivéve a profot, Logant, Ciklont és persze őt. Mióta szakított Amandával, teljesen maga alatt volt. Épp a gyengélkedő mellett sétált el, amikor hangokat hallott odabentről. A prof és Magnetóék épp búcsúzkodtak. Valami lányról is beszéltek. Az ajtó kinyílt, Kurt pedig gyorsan elteleportált.

-Charles, tudod, óvatos légy, mert a lány elég veszélyes lehet.

-Ne aggódj, Magnus, itt jó kezekben lesz.

-Igen, tudom.

.......................................................................................................................................................

Kurt a gyengélkedőben találta magát. Az ágyon volt valaki. Egy kicsit közelebb ment hozzá. Az a valaki megmozdult. Kurt egészen közel ment hozzá és fölé hajolt. Lilly kezdett ébredezni. Kurtnek földbegyökerezett a lába. Elfelejtette, hogy nincs bekapcsolva a holo-órája. A lány lassan kinyitotta a szemét és körbenézett. Majd megpillantotta a fölé hajoló Kurtöt.

-Ki vagy te?- kérdezte tőle kicsit meglepődve, de egész nyugodtan.

-A.. izé.. nevem... Kurt... Kurt Wagner.

-Az enyém Lilly. Miért vagy te ilyen... furcsa?

Kurt végignézett magán és most jutott eszébe, hogy eredeti külsejét mutatja a lánynak. Aztán eszmélt rá, hogy a lány még csak meg sem ijedt tőle.

-Hát, én ilyen vagyok, amióta az eszemet tudom. De hogyhogy nem ijedtél meg tőlem?

-Tudod, - itt elmosolyodott- nem te vagy az első fura szerzet, akit látok.

Kurt is elmosolyodott. Ilyen még nem volt. Hogy valaki ilyen nyugodtan tudomásul vegye, hogy ő ilyen.

-Hol vagyok?

-Charles Xavier tehetséges fiataloknak kialakított intézetében.

-Aha.- Lilly úgy tett, mintha értené. Nem volt kedve most kérdezősködni. Még nem tért magához 100%-osan.- Te is mutáns vagy?

-Igen. Te... is az vagy? –végigfutott az agyán, hogy mi van, ha a lány nem mutáns...

-Igen. De nem tudom, hogyan kerültem ide. –most eszébe jutottak az akolitok- Jesszusom! Hol vannak?

-Kik?

-Hát Pyro, Magneto, Kardfog, Gambit, Kolosszus és Agymester? Ugye itt vannak?

-Ismered őket?

-A legjobb barátaim! Hol vannak?

Na, erre a válaszra Kurt nem készült föl. Tehát a lány Magneto csapatába tartozik. Furcsállta a dolgot, hiszen még nála is fiatalabb volt egy-két évvel. Jamievel lehetett egyidős kábé. Na jó, nála azért egy kicsit idősebb volt. Kábé 14.

-Ööö, nem tudom hol vannak, de itt nem, az biztos.

-Magához tért?- rontott be Farkas.